Hasznos írások
- Miért jó szakembert hívni?
- Gyakran Ismételt Kérdések
- Tények és tévhitek
- A split klíma szerelésének menete
- Hogyan válasszunk klímát?
Minden ember kiizzad egy kis folyadékot a bőrére, főként, mikor melege van és az a folyadék ott elpárolog, amitől a bőr felülete és ezzel együtt a test is hőt veszít. Ez alapján már az ókorban is hűtötték az ivóvizet, természetesen áram nélkül! Ezt úgy tudták megtenni, hogy egy máz nélküli agyag edénybe vizet töltöttetek, hagyták hogy egy kis mennyiség mindig kiszivárogjon, így az szépen el is párolgott a bent maradt mennyiséget pedig hűtötte ez a párolgás. Ha huzatos helyre rakták az edényt, akkor még jobb volt a hatásfoka a hűtésnek. A klíma ezt az elvet használja ki, csak itt egy körfolyamatban megy a hűtés.
A légkondicionáló berendezés az épület belső tereiből a külső térbe juttatja a meleget. A hűtőközeg, amely a rendszerben mozog, elnyeli a helyiségben feleslegessé vált hőt, ami egy zárt rendszeren belül a kültéri hőcserélőbe jut. A kültéri egységben lévő ventilátor a levegőt ezen a hőcserélőn keresztül fújja, így a hőcserélőben lévő hűtőközeg hőjét a külső levegő felveszi. Mivel a belső terekből a hőt elvontuk ezért ezek a terek lehűlnek.
A terek hűtésekor történő hőelvonás következményeként a légkondicionáló hőcserélő lamelláin lecsapódó párát nevezzük kondenzvíznek vagy más néven csurdalékvíznek.
Az osztott (split) rendszerű klímaberendezések nevüket onnan kapták, hogy a berendezések ketté vannak osztva. Tehát két részből, a beltéri és a kültéri egységből állnak, amelyeket réz csővezetékkel és elektromos kábelekkel kötnek össze. Az osztott típusú berendezéseken belül, elhelyezés szempontjából, több fajta készüléket gyártanak. Az otthonokban a legelterjedtebb az oldal fali készülék, de megkülönböztetünk még elhelyezés szempontjából:
Az ablakklíma berendezés, ahogyan azt a neve is mutatja, elsősorban ablakba történő beszerelésre alkalmas. A készüléket úgy kell ablakba- vagy falnyílásba helyezni, hogy az előlap része a helyiségbe, a hátsó része pedig a szabadba nyúljon, hiszen a készülék hátsó terében elhelyezett kondenzátor, kompresszor és ventilátormotor által termelt hőt el kell vezetni a szabadba. Számos pozitív tulajdonsága mellett azonban nem szabad elfelednünk, hogy ezen készülékek zajosabbak, mint az osztott rendszerű berendezések, ezért például hálószobákba inkább az osztott berendezéseket javasoljuk. Olyan helyekre, ahol a zaj nem a legfontosabb tényező mindenképpen ajánlhatóak ezek a berendezések, mert szerelésük, tisztításuk, karbantartásuk könnyen elvégezhető.
Mértékegységek, amelyben a hűtési/ fűtési teljesítményeket adják meg. A hűtőteljesítmény jelzésére legtöbbször a BTU/h, kcal/h és a kW/h mértékegységeket használják. A BTU az angol hőegység rövidítésből ered (British Thermal Unit) és az egyik legelterjedtebb mértékegység a klímatechnikában. 1 BTU azaz energia, amely képes 1 font vizet 1° F (fahrenheite) fokkal emelni vagy csökkenteni. Magyarországon leginkább a kW-ot használjuk az átváltást pedig a következők szerint végezzük; 1 kW az 1000 W és 1 BTU/h egyenlő 0,293 W.-al.
A hőszivattyú egy olyan funkciója a klíma berendezéseknek, mellyel az átmeneti és téli időszakokban fűteni tudjuk a helyiségeket. A hőszivattyú segítségével az átmeneti őszi, kora tavaszi és téli időszakokban a kültérből összegyűjtőt hőt a belső terekben adjuk le. A rendszer a legjobban és leghatékonyabban akkor működik amikor a külső hőmérséklet 0°C felett van. Ennél hidegebb időben az épületekben vagy egyéb helyiségekben csak kiegészítő fűtésként alkalmazható. A hőszivattyús fűtéskor a rendszer nagyságától függően 20-40% költséget is megtakaríthatunk a hagyományos fűtési rendszerekkel szemben. Az is igaz ugyan, hogy a legújabb technológiát alkalmazó, legtöbbször neves gyártók egyes készülékei, manapság már -15°C külső hőmérséklet esetén is teljes hatékonysággal képesek fűteni a belső tereket.
Az EER az angol Energy Efficiency Ratio rövidítése. Magyarországon hűtési jóságfoknak nevezzük. Ez egy ipari szabvány amely azt mutatja meg, hogy a légkondicionáló berendezés az energia leadását (amely BTU/h-ban vagy kW-ban van megadva) adott elektromos energia felvételnél milyen hatékonyan végzi. Az EER a hűtőteljesítmény (BTU/h) és az elektromos felvétel hányadosa (W). Megegyező hűtőteljesítményű és energia felvételű berendezéseknél a nagyobb EER számmal rendelkező készülék a gazdaságosabb. Az előzőekből következik, hogy az EER az egyik legfontosabb jellemzője a légkondicionálóknak!
Ez nagyon sok mindentől függ, a ház vagy lakás elhelyezkedésétől, berendezésétől, a család méretétől, a belső terek hőterhelésétől. A legjobban a komfortot egy olyan rendszerrel lehet biztosítani ami hűt, fűt lehetőség szerint párásít valamint a légtisztítási funkciója megfelelően hatékony. Az ezekkel a tulajdonságokkal rendelkező rendszerek nem kifejezetten a hagyományos oldal fali klímaberendezések hanem központi klimatizálást lehetővé tevő leginkább légcsatornás klímarendszerek.
Mindenképpen előnyös ha szakkereskedésben választja ki és vásárolja meg a klímaberendezést. A szakkereskedésben hozzáértő eladók és képzett szakemberek segítik a választásban. A hipermarketekben kapható olcsó, márka nélküli, (alsó kategóriás) gépeket jobb elkerülni. Ilyen típusú készülékeket a szakkereskedések nem tartanak, hiszen pontosan tisztában vannak a készülék gyatra minőségével és műszaki állapotával. A jelenleg megvásárolható berendezések minősége változó. A piacon nagyon sok a "noname" márka. Egy néhányuk minőségére a gyatra jelző használata is túl kedvező lenne. Az ilyen berendezéseket az alacsony árukról és az ezzel párban járó rövid garanciális időről lehet felismerni. Amennyiben hosszú távra kíván berendezést vásárolni mielőtt dönt kérje ki szakember véleményét a megvásárolni kívánt berendezéssel kapcsolatban. Hangsúlyozzuk, hogy a hipermarketben dolgozó eladó, nem szakember!
Szezonon kívül. Klíma szezon a májustól szeptember elejéig terjedő időszak. Szezonon kívül a szakcégek több időt tudnak az Önnek legmegfelelőbb rendszer kiválasztásával tölteni. Illetve ilyenkor a szakcégek, mivel nincsen annyi munkájuk, kedvezőbb árakat tudnak adni a rendszer telepítésére is. Szezonban előfordulhat, hogy csak több napos várakozás után kap árajánlatot illetve előfordulhat, hogy az előre kiválasztott készülékből készlethiány lép fel és emiatt nem tudják kiszolgálni.
Ez attól függ, hogy milyen minőségű és energia fogyasztású berendezést vásárol, valamint hány darabot és hogy mennyit fogja azokat üzemeltetni. Ezt az összeget az is befolyásolja, hogy az otthona milyen hőszigeteléssel van ellátva, valamint, hogy a rendszer üzemeltetése közben az ajtók és ablakok zárva lesznek-e vagy sem. Egy kis teljesítményű berendezés egy 20 m2-es szobában nagyjából annyival növeli a villanyszámlát, mintha egy plusz hűtőgépet helyezne el az otthonában.
Az Európai Unióban jelenleg érvénybe levő szabályozás szerint a légkondicionáló berendezéseket energia felhasználásuk szempontjából különböző kategóriákba sorolhatjuk. Az energia besorolás A-G-ig betűvel jelzik, ahol az A-val jelölt a legjobb a G-vel jelölt pedig a legrosszabb energia felhasználást jelöli. Ezeket a jelöléseket megtalálhatja a készülék technikai táblázataiban. Ha nincsen megadva a besorolás egy berendezésnél, akkor ezt Ön is kiszámolhatja, úgyhogy a klímaberendezés által leadott hűtőteljesítményt elosztja a felvett elektromos teljesítménnyel. Az így kapott szám a berendezés hatékonyságát mutatja. Ezt a számot behelyettesíti a mellékelt táblázatban és így megkapja, hogy a berendezése milyen energia besorolást kap az Európai Unióban.
| Klíma energiahatékonysága hűtési üzemmódban (EER hányados) |
Klíma energiahatékonysága fűtési üzemmódban (COP hányados) |
||
| "A" energia kategória | EER > 3,20 | "A" energia kategória | COP > 3,60 |
| "B" energia kategória | 3,20 ≥ EER > 3,00 | "B" energia kategória | 3,60 ≥ COP > 3,40 |
| "C" energia kategória | 3,00 ≥ EER > 2,80 | "C" energia kategória | 3,40 ≥ COP > 3,20 |
| "D" energia kategória | 2,80 ≥ EER > 2,60 | "D" energia kategória | 3,20 ≥ COP > 2,80 |
| "E" energia kategória | 2,60 ≥ EER > 2,40 | "E" energia kategória | 2,80 ≥ COP > 2,60 |
| "F" energia kategória | 2,40 ≥ EER > 2,20 | "F" energia kategória | 2,60 ≥ COP > 2,40 |
| "G" energia kategória | 2,20 ≥ EER | "G" energia kategória | 2,40 ≥ COP |
Az élettartam hossza nagyban függ a kiválasztott márka típusától, továbbá függ a használattól és attól, hogy a készülék milyen rendszerességgel volt szervizelve. Általánosságban elmondható, hogy egy olyan berendezés, amely lakossági felhasználásban üzemel, megfelelő minőségű, rendszeres karbantartás mellett 15-20 évet is képes gond nélkül működni, csakúgy mint bármilyen egyéb háztartási gép.
Ez nagyban függ attól, hogy az Önt körülvevő klimatikus viszonyok milyenek és természetesen a saját szükségleteitől is függ. A levegő párásítása sokszor nagyon hasznos lehet. Elsősorban a hideg téli napokon amikor a levegő páratartalma alacsony. Ilyenkor számos kellemetlen tünet utal arra, hogy a levegő száraz, ilyen például a kiszáradt száj, torok, de a parkettát vagy akár fa bútorokat festményeket is megviseli a száraz levegő, statikusan feltöltődött használati tárgyak is utalhatnak a száraz levegőre. Az ideális páratartalom a belső terekben 30 és 50% közötti érték.
Manapság minden légkondicionálóhoz tartozik távvezérlő, mely tartalmazza mindazokat a funkciókat amik a kényelmes működtetéshez szükségesek. Ilyen például a hőfok beállítás, a ventilátor fokozat állításának lehetősége, valamint az automatikus ki és bekapcsolás. Heti programozással, amit a fűtési rendszerekhez használatos termosztátoknál megszokhattunk, csak a drágább, minőségi berendezések rendelkeznek és ezeknél ezt a lehetőséget külön kérni kell.
Hőszivattyús készülékek beltéri egységénél fűtés üzemben, a levegő áramlás nagyon lassú lehet, esetenként le is állhat. Ez többek között abból is adódhat, hogy a szoba hőmérséklete eléri a termosztáton beállított értéket, ekkor a kültéri egység leáll, a beltéri egység pedig alacsony fordulatra kapcsol. Fűtés közben a készülék normál esetben 7-15 percenként bekapcsolja az automatikus leolvasztást, ez idő alatt a berendezés tejesen leáll.
Ezek a szagok az esetek többségében a helyiségben keletkező, és a légkondicionálón keresztül visszafújt szagok. Például a dohányfüst vagy egyéb szagok, amik a helyiségben keletkeznek. Megoldás lehet a mosható szűrők azonnali kitisztítása illetve ha régen nem volt a készülék karbantartva, akkor a szakemberek által végzett tisztítás.
Ha indítjuk majd rögtön leállítjuk a berendezést, akkor általában a kondenzvíz hangját hallhatjuk ahogy a csőben megindul annak áramlása. Szintén hasonló hangok hallatszhatnak indítás után néhány percig, ez a hűtő folyadék hangja, ami a rézcsőben áramlik, vagyis ez szintén nem hibajelenség. Furcsa hangokat hallhatunk még a fűtésre képes gépeknél a fűtési időszakban, ez nem más mint az automatikus leolvasztási funkció működésének a hangja, és épp úgy mint az előző hangok, ez sem hibajelenség.
Először is ellenőrizze, hogy az ajtó illetve az ablak zárva van. Soha ne legyen nyitva az ajtó vagy az ablak légkondicionált helyiségben. Nézze meg, hogy a légkondicionáló nincs kitéve direkt napsugárzásnak az ablakon keresztül. Ha igen akkor (mobil klíma esetén) tolja távolabb az ablaktól. Az is megoldás lehet, ha elhúzza a függönyt vagy engedje le a redőnyt így hamarabb lehűl a levegő a kívánt hőfokra. Ellenőrizze, hogy a gégecső (szintén mobil klíma esetén) nincs-e megtörve, vagy esetleg nem csúszott-e ki az üvegen lévő hüvelyből vagy faláttörésből. Ezek után vizsgálja meg a légszűrők tisztaságát, ha piszkosak, akkor tisztítsa meg azokat szappanos vízzel. A pollen szűrőket azonban soha ne tisztítsa, azokat csak cserélni lehet!
Ellenőrizze, hogy a termosztát nincs-e nagyon hidegre állítva. Vizsgálja meg a levegő kifúvását. Állítsa be a lamellák kífúvási irányát, hogy az ne direkt Önre fújja a hideg levegőt.
A nyári időszakban komfortosnak érezzük azt a környezetet amely a kinti hőmérsékletnél 5-7°C -al alacsonyabb. De általában elmondható, hogy nyáron a 27 °C 50 %-os páratartalom és 0,2 m/s levegőmozgás az ami megfelelő komfort érzetet nyújt. Ilyen hőmérséklet mellet tudjuk elérni, hogy egészségi állapotunk nem károsodik, azonban ha túl nagy és hirtelen hőmérséklet változás éri testünket akkor rosszullét, hosszú távon pedig komoly betegség is kialakulhat.
A gyártók mindent megtesznek, hogy ellássák a háztartásokat olyan készülékekkel melyek a belső levegő tisztaságát nagyban javítják. A Légkondicionáló berendezések rendelkeznek légtisztító funkciókkal, de nem helyettesítenek olyan készülékeket, amelyek a légtisztításra lettek kifejlesztve. Ez éppen olyan, mint az a fényképező, amelyik képes videót rögzíteni, de még sem helyettesíthetjük vele a videó kamerát. Azonban a friss levegő igényt egyikkel sem oldjuk meg, szellőztetni vagy valamilyen légtechnikai rendszeren keresztül a helyiségbe friss levegőt juttatni időközönként mindenképpen szükséges. Ha a külső levegő minősége nem megfelelő, akkor alkalmazzunk légtisztító berendezést. Az ilyen készülékek a levegőben lévő legkisebb, szemmel egyáltalán nem látható szennyeződéseket is nagyon hatékonyan képesek kiszűrni.
Egy nemzetközi környezetvédelmi szerződés és egy Európai Uniós szabályozás értelmében bizonyos hűtőközegeket a forgalomból ki kellett vonni. Az egyik ilyen gáz az R22 (freon) jelű hűtőközeg, amelyet 2003 előtt az összes szobai légkondicionáló berendezés tartalmazott. Ilyen berendezést már nem lehet üzembe helyezni a benne lévő gáz ózonréteg károsító hatása miatt. A régi berendezésekhez szerviz célokra a törvényben meghatározott időpontig az R22 jelű gázt még lehet használni. Az új berendezéseket olyan új gázokkal töltik fel amelyeknek nincsen az ózon rétegre káros hatásuk, ilyen például az R410a vagy az R407c jelű hűtőközeg is. Elméletileg csak ilyeneket lehet már csak kapni a piacon.
A hűtőközeg amit a szobai légkondicionálókban használunk nem mérgező és nem éghető. Nagyobb koncentráció belégzése esetén kardiológiai problémák léphetnek fel az emberi szervezetben, de ekkora koncentrációjú hűtőközeg jelenléte, amely ilyen károsodást okozhat az ilyen szobai rendszereknél lehetetlen, hogy kialakuljon. Mivel a gázok használatát Magyarországon jogosítványokhoz kötik, ezért még autóklímák gázzal történő feltöltését sem szabad otthon végezni, ezeket is csak zöldkártyával rendelkező hűtőgép és klímaszerelő végezheti.
Ha reggel elmegy otthonról és csak este tér haza, akkor nem gazdaságos folyamatosan üzemeltetnie a berendezést. Mielőtt elmegy otthonról a készülék szabályzóján be tudja állítani, hogy az mikor kapcsoljon be újra. Ezt érdemes úgy beállítani, hogy a hazaérkezése előtt egy órával kapcsoljon be a berendezés így amikor megérkezik, már egy klimatizált lakásba léphet be. Ha így tesz, energiát és ezzel együtt költséget takaríthat meg.
Ezt a hibajelenséget a beszereléskor szokták elkövetni, oka pedig, hogy a fém tartókonzol és a szintén fém kültéri egység talpa csillapítás nélkül összeér. A kültéri egység működés közben zajt és rezonanciát termel, ezt a készülékgyártók is felismerték így ma már a nevesebb kültéri egységek mellé csomagolnak gumitappancsokat, amiket a kültéri egység lábára helyeznek a szerelők. A készülék mellé csomagolt gumitappancsok viszont sokszor kevésnek bizonyulnak, és a rezonancia ha alig észlelhetően is, de továbbra is fennáll. Ilyenkor úgynevezett speciális gumibakokat kell alkalmazni, melyek nem tartalmaznak fémes átmenő csavart, így gyakorlatilag a kültéri készülékben jelentkező összes rezonanciát képesek elnyelni. Ezek utólag is beszerelhetők, de jobb, ha a berendezés felszerelésekor történik meg.
Egy pár oldalas kiadványban összeírtuk, milyen buktatókkal találkozhat Ön, miután eldöntötte, hogy klímát vásárol. Ezt a nagyon hasznos kiadványt most elérhetővé tettük mindenki számára, méghozzá INGYENESEN letölthető a webshopunkból, ha ide kattint: